Barátok

Amikor a barátságról szóló idézetet kerestem, akkor találtam erre a mondatra és nagyon megszerettem:

"A körülötted lévő emberek jelentik az élet gazdagságát." 

(André Aleman)

Most két új oldalam is készült barátokról, barátoknak, ha már megmutatom őket, mesélek is róluk kicsit, mert nagyon fontosak nekem.

1. A csajok
A közös munkahelyen szövődött ez a barátság, ami megmaradt azután is, hogy már nem dolgozunk együtt. Nagyon szeretem a lányokat, viszonylag ritkán találkozunk, de mindig nagyon jól érezzük magunkat. Többen vagyunk, de most 4-en találkoztunk. Szinte csak velük járok bulizni, látszik, hogy mostanában ez is ritka alkalom. ;) Most mertem először itthon hagyni Pannit este, de szerencsére jobban el volt nélkülem, mint gondoltam. Alexandra Angliában él pár éve, és ritkán van itthon, de ilyenkor jól esik találkozni, elmondani kivel mi van, iszogatni kicsit, és jókat röhögni. Örültem, hogy el tudtam menni pénteken. Volt koktélozás, beszélgetés, nosztalgiázás, pasik kibeszélése, kocsmáról kocsmára járás, 4 csomag ropi 1200-ért, éjféli vonaton hazafele zenehallgatás. Ha már ilyen jól sikerült az esténk, és Kati ezzel az idézettel is megerősítette ezt a FB-on, gondoltam, legyen róla egy képünk is. Ildi készletével már régóta terveztem második oldalt, ehhez az érzéshez most nagyon jól passzolt.

Rucola Designs: Fallen Angels

2. Féltő szeretet
A másik oldal Katinak készült, ő is barátnőm és szintén Angliában él. Évekig együtt jártak a lányaink, Petra és Bori oviba, végül nagyon jó barátnők lettek. Így kezdődött a mi barátságunk is, sajnos csak az elmúlt nyáron Katival. Amikor megtudtuk, hogy az iskolát már nem együtt kezdik a lányok, mert Boriék elköltöznek Angliába, kicsit szomorúak lettünk, ugyanakkor jó volt látni a fotókat, olvasni  leveleket, hogy mennyire szép helyen élnek, és milyen sok-sok élménnyel lettek gazdagabbak. Milyen jó lehet, amikor kinyílik a világ, Amikor most karácsonykor itthon voltak, és minket is meglátogattak, öröm volt látni, hogy mennyire örül egymásnak a két lány, úgy játszottak, mintha tegnap találkoztak volna utoljára. És öröm volt látni Katit is, aki mióta elmentek, embert próbáló harcot folytat a rákkal a gyógyulásért. Öröm volt látni, mert gyönyörű volt, mosolygós és erős, csodálom érte. Mesélt persze a nehéz napokról, hetekről, a kemoterápia hatásairól, amivel idegen országban kell megbirkóznia, de tele volt reménnyel, hittel és ez a legfontosabb. Sokat gondolok rá nagyon! Még régebben küldött egy fotót a templom bejáratánál lévő feliratról, ami nagyon megfogott:

Isten veled van, csak közelebb kell jönnöd hogy lásd Őt!

(és ahhoz hogy a feliratot elolvassuk valóban közelebb kell menni, mert olyan, mint a szemésznél hogy csökken a betűk mérete ;) Így kerül az ember közelebb a templomhoz és Istenhez.

Amikor megláttam a Cewe heti kihívásán Éva oldalát, aminek a liftelése volt a feladat, beugrott a templom képe, és hozzá ez a fotó. Úgy éreztem tökéletes lesz az Éva féle stílusban elkészítve, amikor itt voltak Katiék úgyis tetszett nekik a falon lévő "festett" Balcsis Petrás képünk. Az érzéseim vezettek az oldal készítése közben aggódó, féltő szeretetem jele ez, ugyanakkor a gyógyulásba vetett hité, bízom benne, hogy a nehéz pillanatokban egy kis enyhülést nyújthat.

Éva oldala:

Az enyém pedig ilyen lett:

Anna Aspnes: 

Artplay Palette Vitality, ScriptTease Learn No 1, ArtPlay Palette Find My Way

3. A CEWÉS lányok
És akkor ha a fenti idézettel nyitottam, azzal is zárom, idén ezzel a képeslappal kívántam boldog karácsonyt a cewé-s lányoknak:

Ők sem maradhatnak ki, ha  a barátságokról beszélek, mert ez már régóta nem csak a közös hobbiról szól, évek óta megosztjuk egymással apró-cseprő dolgainkat, kicsi és nagy örömünket, szomorúságunkat, no és persze a digiscrap iránti szenvedélyünket. Krissz leírásai segítenek új dolgokat tanulni, ajánlom mindenkinek, akinek tetszenek a képeim és szívesen kipróbálná. Az utóbbi két alkalommal nem tudtam ott lenni a találkozón, de novemberben újra együtt voltunk:

Szeretjük egymást megajándékozni, kitaláltunk még tavasszal, hogy a hagyományos tag-ek mintájára digi kártyákat készítünk egymásnak (a bátrabbak és ügyesebbek persze hagyományost is hozhattak), megmutatom az én elkészült kis barátság kártyáimat:

 

 

 

Mindegyik Lorie készleteivel készült túlnyomórészt, és igyekeztem őket személyessé tenni, mindenkinél valami olyat kiemelni, ami rá jellemző. Nekem is vannak tőlük szép kártyáim :) Olyan ez, mint régen az emlékkönyv, jó móka.

Egy oldal is készült a képeslapozás öröméről, , ezt még megmutatom, olyan jó volt várni a postást, napokon keresztül hozta a lapokat mindenkitől, meg is jegyezte, milyen jó nekem, hogy ilyen sok lapot kapok :) Jó bizony! <3

 Through the Snow We Go by Studio Lorie

Egy gondolat még a múltkori bejegyzéshez: Nagyon köszönöm a kedves visszajelzéseket a blog újra indulása kapcsán! Úgy látszik mégis lesz olvasóm! ;)

Még ajándék oldalak :)

A Facebook arra is jó, hogy kövessem vele kinek mikor van a szülinapja :D A napokban újabb három scraptársam is ünnepelt, én pedig készítettem egy-egy oldalt nekik, egy-egy üzenettel:

Áginak - sok szeretettel:

Mióta a fotóival dolgozhattam, kicsit belepillanthattam az "életükbe". A személyesen találkozást is vártam nagyon, és azóta valahogy közel érzem magamhoz. Nagyon jó esett, amikor a találkozón odahozta és  megmutatta a neki készült képeimet a fotókönyvében. :)

Millunak - sok szeretettel:

Millu, az örök kishitű, szerettem volna egy nagy adag önbizalmat ajándékozni neki. Talán ez az oldal is segít ebben. :)

Beedee-nek sok szeretettel:

Bee igazi barát, aki mellettem állt, amikor szükségem volt rá. Igazi vagány csaj, remélem az átmeneti "keresgélés" után megtalálja az új helyét. :) Új készletet is hozok hamarosan tőle ;) De előtte még Ildi újdonságai --- > következő bejegyzés (holnap)

Scrapbook, találkozás, együtt alkotás, festék, tinta, szeretem

Juditom, nézd, még mindig te jutottál először eszembe olvasva a saját címemet, aki kommentel viselje a következményeit, még ha névtelen is :) Állítólag olvasol... ;)

Újra találkoztunk a CEWÉ-s lányokkal, jaj és megint olyan jó volt. Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, sokat nevetünk, beszélgetünk, nézegetjük egymás munkáit, ami élőben egész más, mint a képernyőn. Mindig vannak új arcok a jól ismert nevekhez, és ott vannak a már jól ismert régiek, na és persze mindig vannak olyanok is, akik nincsenek ott és hiányoznak.:)

A Facebook-on fent van a találkozó hiteles képi története, Krisssz lencséjén keresztül: ALBUM
Mutatom az én kedvenceimet (persze mert rajtuk vagyok :D :D :D)

Egy másik scrapbook-os eseményen is részt vettem, Gigi szervezésében a Scrapbook.hu honlapján rendezett Rayher Scrapbook Kihívás győztesei munkáiból rendezett kiállításon. 

Elmondhatatlanul más élrtés és hatalmas élmény hagyományos alkotásokat élőben látni, teljesen a hatása alá kerültem. Mind gyönyörű volt, amit láttam, de Didó munkái voltak azok, amik teljesen levettek a lábamról. Itt vannak a kiállítás képei: ALBUM

Innen már egyenes út vezetett Didó online tanfolyamára:

Most hétfőn kezdődött a tanfolyam a Scrapbook.hu-n, hihetelen hangulattal, pörgés a fórumon és a galériában, együtt alkotás, új élmények, nagyon odáig vagyok érte! Didó albuma, a sok fehér, a festegetés, a tintázás, a fekete fehér fotók, azok a jellegzetes kis apróságok, amikre Dia megtanít minket, mind-mind annyira izgalmasak.

Nagyon tetszenek az eddigi oldalak, amik elkészültek, és várom az újabbakat. Megmutatom, hol tartok most. :)

Ugye széééép?

Tuti lesznek még ilyen jellegű munkáim a tanfolyam után is, mert imádom!

A következő bejegyzésben is hagyományos albumot mutatok, de azt mindenképpen külön bejegyzésben szeretném :)

Köszönöm

Megmondom őszintén, hogy nagyon szeretek adni. És amikor kapok valamit, az jó alkalom arra, hogy rögtön visszonozzam, így máris adhatok. :) Persze nem kell nagy dolgokra gondolni.
Rengeteg köszöntést kaptam a szülinapomon, köszönhetően az olyan közösségi szellemiségnek, mint a mostanában általam helytelenül erősen mellőzőtt fészbukk, és a közösségteremtő szkrepbukk. A viccet félretéve, tényleg nagyon örültem neki, hogy sokan gondoltak, gondoltatok rám.  Három csajszi különösen közel áll a szívemhez, tudjátok, sokszor előjön a téma itt a blogomon is, az ő ajándékaikat mindenképpen szerettem volna viszonozni a magam módján.
Szerettem volna a scrapbook.hu SOS gyermekfalus képeslapkészítési akciójába is beszállni, de nagyon elcsúsztam, így oda végül nem sikerült alkotnom, de a lányoknak elkészültek a Köszönöm-lapok:
A reakcióidőm sajnos elég lassú, de annál nagyobb szeretettel készültek a kis meglepik:


- Eszternek, akitől gyönyörű képeslapot kaptam, (és akinek ma van a szülinapja, nagyon boldog születésnapot kívánok neked itt is), viszonzásul én is készítettem egyet :

- Timo-nak, aki Lily egyik csodálatos készletével lepett meg, ezt az oldalt készítettem (az ajándék készletből ;), ami szintén egy képeslapra került:

 

A kép külön is:

- Juditomnak pedig több részből állt össze a csomagja, ami nem elég, hogy lassan készült el, a postán is elkeveredett kicsit, de végül célba ért ;) Ő egy csodás, külön jelentőséggel bíró kis ékszerrel lepett meg engem, aminek nagyon örültem és ami nagyon szeretek. Ő is kapott egy köszönöm lapot, méghozzá csiga formájút, ez közöttünk egy régi poén, tehát nem véletlen, fotóm nincs róla, ha kapok, beszúrom ;)
Kapott egy CD-t tőlem, amire a kedvenc dalaimból szemezgettem, főleg magyarok, de pár depeche mode meg u2 is került rá, de túlnyomórészt Ákos, Bonanza, Kispál, Perfect Name, Pál Utcai Fiúk, stb. zenék vannak rajta, olyanok, amiket én sokat hallgatok és szeretek, amik gyakran inspirálnak is. A darabokra hullás előtt (okvetlenül nézzétek meg az oldalát, akármennyire ismerős érzés, engem sokkolt a megvalósítása, klasszis) sokat beszélgettünk, "filozofáltunk együtt",  most ez eléggé megritkult, és hiányzik, a vonaton ülve, zenét hallgatva most magamban forgatom át ezeket a dolgokat, szerettem volna kicsit megosztani vele az érzéseimet a dalokon keresztül, amik fontosak nekem, mert ahogy a borítón is idézem:
"Az embereket meg lehet ismerni a zenén keresztül, amit hallgatnak" (Paulo Coelho)
 (A fotó ismerős lesz ;)

 

 (A csiga meg a kutya szimbolikus, ugye Judit? ;)

És végül, amit már ígérek napok óta, a korábban készített közös oldalunkat kinyomtattam vászonra, Ervin csinált hozzá egy festőállvány-keretet, ez is belekerült a borítékba.
Mutatom:

 

Nagyon tetszenek a vászonra nyomtatott képek, sok helyen lehet már rendelni ilyet, nem olcsó, én most egy nem annyira profi, de nagyon olcsó és egyszerű megoldást mutatok:

Kivágtam egy akkora darab vászon anyagot (sima lepedővászon), amekkora belefér a nyomtatóba, nekem sima hp nyomtatom van, A4 a maximális méretű oldal, ezért akkorára terveztem a képet, ami a vászon ráhajtását is számolva ezen elfér. A vászon nem A4 méretű, kicsit kisebb, előzőleg kikeményítettem háztartási keményítővel, majd felül és alul rácelluxoztam (!) egy sima géppapírra. Utána egyszerűen kinyomtattam (megfelelő beállításokkal: speciális papír, legjobb minőség), lehúztam a celluxot, kivettem a lapot (kis festék átnyomódik a lyukakon, kell alá a papír) és a ráhagyást ráragasztottam egy előre méretre vágott falapra, jó feszesen. Ugye, hogy elég mutatós így? Ha van kedvetek, próbáljátok ki!

Judit, lányok nagyon örülök, hogy tetszettek meglepik!

Barátságok scrap berkekben

Egy blogjáték keretében Barátság okleveleket kaptam. Bizony, nem is egyet. Nagyon örültem mindenkiének, ezúton is nagyon köszönöm Csuti, Timcsoca, Linsey , Merika és Rainbow (Kata). Biztosíthatlak titeket, hogy az érzés abszolút kölcsönös.


Íme, az oklevél:

"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag.

Lényege, hevenyészett fordításban:

"Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte.

Ezek a blogok különösen varázslatosak.

Íróik célja, hogy barátokat találjanak.

Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket.

Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni.

Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra!

Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Pár gondolatot fűznék a dologhoz:
A scrapbook kapcsán nagyon sok emberrel ismerkedtem meg, és szinte kivétel nélkül mindenkit a szívembe zártam. Ez a hobbi közel hoz minket egymáshoz, hiszen a képeinken keresztül megmutatjuk örömeinket, néha bánatunkat, mindazt, ami nyomot hagy bennünk. Ezen kívül is a fórumokon megbeszéljük egymással életünk föbb történéseit, segítjük egymást, és a szinte mindenki által vezetett blogok is jó eszközök arra, hogy bepillanthassunk a másik világába. Ehhez persze nyitott fülek is kellenek! Én azt hiszem, egy igazán jó kis csapat kovácsolódott a scrap.hu berkein belül, de nem szeretném azokat a scrap társaimat sem említés nélkül hagyni, akik nem az oldal látogatói, viszont rengeteg szeretetet, törődést és figyelmességet kaptam tőlük is. Mindenkire, aki szerepel az oldalsáv bloggerei között szeretettel gondolok, és köszönöm nekik a kedves szavakat, elismeréseket.

A barátságokhoz persze még valami kell, amiért a sok-sok ember közül kiválasztjuk egymást:

"Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akikkel együtt akarsz lenni, akikkel együtt kell lenned; olyan emberek, akik házat építenek a szívedben."

Az én szívemben vannak, akik házat építettek. És naponta bekukkantok hozzájuk. Bízom benne, hogy egyszer személyesen is lesz alkalmunk beszélgetni, mert hiszem, hogy sok közös van bennünk.

Az én 8 emberem (sajnos nem teljes a lista, jóval többen vagytok ám, de a szabály az szabály):

Linsey

Nagyon szeretem kedves, szeretetreméltó személyiségét, imádom a munkáit, és kivételes embernek tartom.

Timcsoca

A scrap.hu egyik legfigyelmesebb tagja, rengeteg kedvességet kaptam már eddig is tőle, kreativitása és öltetei lenyűgöznek!

Betsie

A munkáival már a legeslegelején csodálatomat vívta ki, az, hogy megismertem picit jobban, csak tovább fokozta ezt az érzést.

Kuznyec

Bár talán picit zárkózottabb természet, nagyon kedves a szívemnek, és nagyon tehetségesnek tartom.

Ancsi

Lendületes, sokoldalú "csajszi", ő és képein keresztül Emma is nagyon kedves a szívemnek.

Rika

Nagyon sok szeretetet kaptam már tőle, bizony, neki is van egy háza ott bent, mindig nagyon várom az új alkotásait, szerintem nagyon egyedi alkotó.

Gigi

Amilyen erősnek tűnik, olyan sérülékeny, de sokan szeretjük, igen, én is! A munkáit is, és őt magát. Azért, amilyen.

Rainbow

Önzetlen és csupa szív, csodálom a sok energiáját.

A barátok nagyon ritka drágakövek. Mosolyt varázsolnak az arcodra és bátorságot adnak sikereidhez. Meghallgatnak, megdicsérnek és mindig nyitva tarják a szívüket NEKED.
Ezért fontosak számomra.