Anyák napja volt az oviban, és mivel ilyenkor ebéd után el kell hozni a gyerkőcöket, megajándékoztam magam egy szabad nappal, elmentem délelőtt fodrászhoz, szépültem, készültem, kívül belül :) Immár duplán is anyaként... Nagyon jó érzés a pocakban folyton mocorgó "Pankával" (így hívjuk magunk között) büszkén figyelni a nagylányomat, ahogy jól érzi magát a kis barátai között, az óvónénikkel, ahogy ügyesen szaval, énekel és közben figyel engem, a kis piros pöttyös egyen szoknyájában, fehér blúzban... Majd megróbálok feltenni képeket róla, bár képes voltam elmenni úgy a fényképezőgéppel, hogy nem volt benne a memóriakártya, emiatt saját fotók nem nagyon vannak, viszont volt fotós az oviban, így legalább lett pár képem.
Ha már ovi, volt angol bemutatóra is, tisztára meglepődtem, hogy mennyi mindent tudnak már a gyerkőcök, köztük Petra is. Szeptemberben kezdte, és nagyon szeret járni, heti kétszer fél óra, de nagyon hasznos. El is határozuk, hogy megy az 1 hetes "angol napközis táborba" is, ahol ugyanúgy Márti nénivel fognak sokat angolozni, mellette meg mást is csinálni, kézműveskedni, tornázni, étteremben ebédelni :) Pár telefonos fotó az angol előadásról is van, a családi oldalra feltöltöm majd. Pénteken megvolt az évzáró is, nagyon jól sikerült, (fényképezőgép Apánál), Petra már nagyon készül a nagycsoportra, sőt már most az iskolára is. De addig még van egy évünk, ami elég nagy változás lesz az ő életében is. Meglepett, hogy a szülök, tisztelet az 1-2 kivételnek, mennyire nem tartják fontosnak, hogy pl. ilyenkor, az évzáró alkalmával kifejezzék köszönetüket, hálájukat az óvónőknek, akik több időt töltenek szinte a gyerekeinkkel, mint mi, mennyi mindent tanítanak neki, és hát le a kalappal, a 25 gyerek együtt, mint egy zsák bolha. Mi nagyon szeretjük őket, és minden évben készülünk Petrával egy kis aprósággal nekik. A csoporttól egy-egy szál (!) virág és egy csoki telt. És az általános vélekedés az anyukák körében, hogy nem kell ebből ügyet csinálni. Mi lesz jövőre a ballagásnál? És a kétmondatos "beszédben", amikor átadták nem hangzott el a köszönöm szó. Szerintem felháborító. Nem is folyok bele az SZMK ügyekbe. A Pinteresten már rég kinéztem
ezt a teás kis "ajándékot, nyomtattuk scrapbook papírra, kivágtuk, megtöltöttük, és kész is. Egy-egy kis virág és egy kis köszönöm lap járt mellé mind a két óvónéninek és a dadusunknak is.
Petra is kapott virágot, meg egy kis apróságot, gyűjti a Lego Friends-et, a kis barátnőjének, Adrinak meg csináltam egy kis fotófüzetet, a közös fotókból, már bölcsis koruk óta nagy barátnők. (Majd felrakom lapozósba :)
Magunkról írok itt, mert sokan érdeklődtök felőlem, ami persze nagyon-nagyon jól esik :) Minden rendben van velük, a 24. hétnél járunk (6. hónap), egyre kerekebb a pocak, bár volt aki nem vette észre (épp a napokban kaptam meg valakitől, aki egy éve nem látott, hogy azt hittem csak felszedtél egy kicsit :D) Mindenki szeretettel fordul felém a környezetemben, ezt tartom szem előtt, bár bevallom kicsit "terhes", hogy állandóan le akarnak ültetni, nem győzik mondani, hogy egyek még, hiszen kettő helyett eszek (szép is lennék, ha így gondolkoznék) és ha nem vigyázok, még a hasamhoz is nyúlkálnak (ezt utálom a legjobban), és hogyhogy még nem találtunk nevet a babának. Hát még nem, vannak mind a kettőnk részéről javaslatok, de még nincs meg az, amit mind a ketten, egyszerre elfogadnánk, hogy igen, ez az. De nem is sietettem, szerinem ez egy kicist ilyen "megérzésszerű dolog". Dehát ezek is velejárnak. Kicsit fáradtabb vagyok a nap végére, azt hiszem ez természetes, de nincsenek "panaszaim", jók a laboreredmények, holnap megyek majd a havi kontrollra a doktornőhöz, ahol majd megint kukucskálunk majd kicsit az UH-n, ezt nagyon szeretem. A lábaimra vigyáznom kell, mert sajnos alkatilag visszeres-hajszáleres vagyok, igyekszem sokat pihentetni, tornáztatni, nem nagyon hízni, stb. Petra is nagyon várja a kistesót, sokat puszilgatja a hasamat, és kérdez róla, de méregetve a hasamat megállapította, hogy azért még nőjön, mielőtt megszületik. :) Már lassan 1 hete Apa nélkül vagyunk, elutazott, már nagyon várjuk haza, most csendesebbek a napjaink. A munkahelyemen most elég nagy a hajtás, amit itthoni pihenéssel tudok ellensúlyozni, még 2 hét "őrület", utána már nyugisabb időszak vár, és elkezdhetem elrendezni és átadni a dolgaimat az "utódomnak", hiszen úgy tervezem, hogy augusztusban és szeptemberben már itthon leszek. Majd megyek egy pocakfotózásra, lassan már időszerű lesz ez is :)
És hogy scrap is legyen :), megjelent Lorie új készlete, erről akartam blogolni, innen idult az egész fenti gondolatmenet, gyönyörű és különleges, rögtön az anyák napja után itthon készült fotóink ugrottak be róla.
Mutatom a csodás készlet részeit (így külön-külön lehet megvenni, egyben nem):
My Blossoms By Lorie
My Blossoms Frames By Lorie
MyBlossoms Texture Papers No. 1 By Lorie
My Blossoms Texture Papers No. 2 By Lorie
Quick Page Designs Using "My Blossoms" By Lorie
És végül az oldalam:
Készült egy újabb a CEWE játékára is, ezúttal Toni-nak, sok szeretettel:
