2011. november 28., hétfő

Don Quijote ébredése

Nem titok, hogy Tonit mennyire szeretem, ahogy ír, ahogy elém varázsolja a bennem is meglévő érzéseket, gondolatokat,  szeretem az egyedi, titkokkal teli és mégis nagyon ismerős képi világát, csodálom, ahogy kifejezi magát, egyszerűen, mégis nagyon összetetten, megfoghatatlan és nagyon közeli egyszerre. Utánozhatatlan!

Ebbe a képébe már akkor beleszerettem, amikor először láttam:

Layout by Toni


A Kispál szám is a kedvencem, ennél jobban nem is lehetett volna kifejezni!

Toni kihívására került sor a Cewé-n, már régóta vártam:
A téma "bármi, ami rólad szól. Önvallomás a kedvenc prózán, dalon, filmen keresztül, a lényeg, hogy jelenjél meg a saját alkotásodban, de ne fizikailag – tehát nem elég az arcod -, hanem inkább “zsigerileg”.
Szeretem az ilyen indíttatású oldalakat, szoktam is ilyeneket csinálni, a legjobb terápia nekem, az önkifejezés egy nagyon jó kis módja, engem nagyon feltölt az ilyen jellegű alkotás. A héten nem sokat voltam sajnos gép előtt esténként, amikor meg igen, valahogy nem tudtam ráhangolódni, de azért gondolkoztam, milyen dalt válasszak. Kispál vagy Quimby - ezeket éreztem most jellemzőnek magamra, erre a kihívásra. Több dal van mind a két bandától, amiket bármikor "magamra húzok", de nem könnyű ezeket megjeleníteni, épp ezért jó ez a kihívás.

Elég különböző a kettő, tudom, most inkább a Quimby "epikus, sanzonos hangvételű dalai, expresszív zenei világa, erőteljes előadásmódja és szimbolikus szövegvilága" kellett a lelkemnek, erre esett a választásom:


És ez lett belőle:
 Holliwood Studios: Broken

Hollie készlete már régóta itt lapul nálam, ehhez a témához nagyon passzolt.
Bár végül alig maradt időm az oldalra, kicsit el is késtem vele, így nem tudtam igazán "tökéletesre" csiszolni, azért összeségében tetszik.

Köszi Toni ezt a jó kis kihívást. Sajnos mostanában sorra lemaradtam az aktuális kihívásokról, örülök, hogy ezt be tudtam fejezni. Szuper oldalak születtek, olyanok is vallottak magukról, akik máskor ettől idegenkednek, és hát le a kalappal, jó volt nézegetni ezeket az oldalakat, itt van a galéria.

2 megjegyzés:

Rucola Designs írta...

Ó, Judit... Csodát alkottál megint. Miközben annyi szarral kell megküzdenünk, olyan jó, hogy vagy nekünk. Meg a scrapbook. Meg a zene.

Toni írta...

Cseresznyésre pircsokosítottad az arcomat ebbe a szomorú hidegbe! Akkor is: Zavarba hozol és túlértékelsz... Akkor is: Végtelenül jól esik! Köszönöm! Csak bólogatni tudok Ildinek, csak bólogatni tudok neked: hogy van egy csomó unalmas táj, meg van egy csomó kényszer és akkor jön egy ilyen oldal, mint a tiéd és már van értelme az unalmas tájnak, meg a csomó kényszernek! Éljen Judit, éljen Quimby! Alkoss még, soha ne hagyd abba!