Ebbe a képébe már akkor beleszerettem, amikor először láttam:
Layout by Toni
A Kispál szám is a kedvencem, ennél jobban nem is lehetett volna kifejezni!
Toni kihívására került sor a Cewé-n, már régóta vártam:
A téma "bármi, ami rólad szól. Önvallomás a kedvenc prózán, dalon, filmen keresztül, a lényeg, hogy jelenjél meg a saját alkotásodban, de ne fizikailag – tehát nem elég az arcod -, hanem inkább “zsigerileg”.
Elég különböző a kettő, tudom, most inkább a Quimby "epikus, sanzonos hangvételű dalai, expresszív zenei világa, erőteljes előadásmódja és szimbolikus szövegvilága" kellett a lelkemnek, erre esett a választásom:
És ez lett belőle:
Holliwood Studios: Broken
Hollie készlete már régóta itt lapul nálam, ehhez a témához nagyon passzolt.
Bár végül alig maradt időm az oldalra, kicsit el is késtem vele, így nem tudtam igazán "tökéletesre" csiszolni, azért összeségében tetszik.
Köszi Toni ezt a jó kis kihívást. Sajnos mostanában sorra lemaradtam az aktuális kihívásokról, örülök, hogy ezt be tudtam fejezni. Szuper oldalak születtek, olyanok is vallottak magukról, akik máskor ettől idegenkednek, és hát le a kalappal, jó volt nézegetni ezeket az oldalakat, itt van a galéria.


2 megjegyzés:
Ó, Judit... Csodát alkottál megint. Miközben annyi szarral kell megküzdenünk, olyan jó, hogy vagy nekünk. Meg a scrapbook. Meg a zene.
Cseresznyésre pircsokosítottad az arcomat ebbe a szomorú hidegbe! Akkor is: Zavarba hozol és túlértékelsz... Akkor is: Végtelenül jól esik! Köszönöm! Csak bólogatni tudok Ildinek, csak bólogatni tudok neked: hogy van egy csomó unalmas táj, meg van egy csomó kényszer és akkor jön egy ilyen oldal, mint a tiéd és már van értelme az unalmas tájnak, meg a csomó kényszernek! Éljen Judit, éljen Quimby! Alkoss még, soha ne hagyd abba!
Megjegyzés küldése