Farsang és CEWE találkozó

Lemaradtam kicsit a most a blogolással, ezért több mindent belesűrítek most megint egy bejegyzésbe. Kezdjük a pénteki farsanggal. Még most is ideges leszek, ha erre gondolok. Mi mostanában ugye sokat hiányoztunk,  a szülői értekezletről is például, mert elfelejtettek értesteni, kint volt a faliújságon mondták, na ja, csak mi nem voltunk két hétig a  bölcsiben. Máskor mindenért fel tudnak hívni, ez nem volt fontos.  Na mindegy, nem is ez a lényeg, bár szívesen meghallgattam volna, mit mondanak, szeptember óta csúszott a szülői időpontja. Ott volt szó többek között a farsangról is , de mi kaptunk egy papírt utána, hogy mi hangzott el, minden lényeges rajta volt, hogy mikor lesz, mit kell vinni, (tombolanyeremény, zsákbamacska, havi csoportpénz, süti, szalvéta, üdítő – így nem nehéz farsangot rendezni, zárójel bezárva). Én ha információt kapok, és az teljes, nem szoktam rákérdezni, hogy akkor ugye ekkor kell menni, ami ide van írva. Tanulmányi osztályon dolgozom, pont ettől kapok idegbajt. Hát már látom, hogy hiba volt,  a hosszú felvezetés lényege, hogy lekéstük a farsangot!!! Fél öt helyett fél négykor kezdték, mi négy után értünk oda, de addigra már be se lehetett férni, annyian voltak (kérdem én, miért van 4 csoport farsangja egy időpontban, egy elég kicsi helyen???)  Petra úgy ahogy fel volt öltöztetve (áldom az eszem, hogy már reggel bevittem a jelmezt), bár nem sikerült minden ruhadarabot ráadni, pedig nem volt egy bonyolult mutatvány.  Nagy ijedt szemekkel kapaszkodott az egyik bölcsisnénibe, amikor átverekedve magam a tömegen megláttam, a nő meg közölte, látod, itt vannak anyáék, felém fordult, nagyon ügyes volt Petra. Mondom MI VAN??? Kiderüllt, hogy addigra már volt valami versmondás. éneklés, ahol Petra is szerepelt, mondanom se kell, mit érezhetett az a gyerek, akinek ez az első ilyen szereplése, és mindenki szülei ott vannak, csak az övéi nem. A félig felráncigált jelmezében. No komment. Persze totál felháborodtam (Ervin olyan szinten lett ideges, hogy kifordult és hazament, a bölcsis nénik meg nem győztek elnézését kérni, hogy elírták a kezdést a papíron. Köszi, nem tőlem kell elnézést kérni,  hanem a gyerektől. De majd megkapom videón, nyugtatgattak, valamint még azt voltak képesek mondani, hogy úgysem lehetett igazán hallani a műsort (!!!), mert a belső csoportszobába voltak a gyerekek, nem volt hangosítás se. Röhej.  Azért megoldottam volna, ha ott vagyok. De nem voltam. Na ezek után nem sok kedvem volt nekem se ott maradni, de mégiscsak a gyerek az első, ezért még egy óráig ott törtük az utat a tömegben, ettük a sütiket, nem nyertünk a tombolán, (persze még véletlenül se úgy volt, hogy annyi nyeremény legyen, ahány gyerek, áááá, hagy ácsingózzanak szegények nagy szemekkel az aztalnál, volt apuka, aki 20 tombolát vett), anyám, hát tudjátok, azért ilyenkor látja az ember jobban a helyi közösség összetételét, tisztelet a kivételnek. A zsákbamacskán kihízott egy valakinél kiselejtezett plüss játékot, nem részletezem.  Hát ilyen volt a farsang. 

Egy kép, még az otthoni főpróbáról, a jelmez nem tökéletes, én varrtam ;).

Végül jaguár, vagy leopárd, vagy valami ilyesmi lett Petra, mert csíkos, tigris anyagot nem kaptam, ezt sérelmezte is, de végül kiegyeztünk abban, hogy a sír kán anyukája, a kicsi sír kánt-t pedig egy plüss tigris képében vittük magunkkal. :D

Másnap szombaton volt a Cewe találkozó, amit már nagyon vártam, és persze ebben nem is kellett csalódjak. Fura, mert valahogy nem volt ismeretlen senki, annak ellenére, hogy a legtöbb emberrel most találkoztam először.  Én otthonról még hóban indultam el Florcival, akivel egy (kis)városban lakunk, de most találkoztunk először. A napsütés a hideg ellenére is szép napot ígért, így is lett. Korábban odaértünk, így fokozatosan tudtam mindenkivel megismerkedni, aki jött, mindenki úgy örült az általam gyártott kis kitűzőknek,  megmutatom itt is milyenek lettek. Amikor elvállaltam, valami nagyon kis egyszerű design-ra gondoltam, de látva, a fórmon, hogy mindenki mennyire lelkes, hogy tőlem kap valamit, gondoltam, igyekszem valami „fullextrásat” :D készíteni. A még tél van, de már nagyon várjuk a tavaszt jegyében készült, és persze a találkozónak is „emléket” állít. Ilyen lett (az enyémet mutatom):

(na itt jól látszik, amiről mindig nyavajgok, hogy a photoshopban olyan színe van, mint amit az alsó képen, meg amit kinyomtatva láttok, de ha mentem jpg-ben a netre, akkor ilyen :(:(:(

Indulás előtt ;):

Olvastam a blogokat, akik már írtak a taliról, én se emelnék ki senki név szerint, nagyon jó volt mindenkivel beszélgetni, nagyokat nevetni az ismerős gyerekes történeteken, jó volt egy két mélyebb ölelés és pár jelentősebb szó is, köszönöm Juma ajándékát, ami nagyon betalált, majd jövök oldallal róla, jó volt látni mások albumait,  finom volt a süti, na szóval tényleg jó volt együtt lenni. 

A hivatalos csoportkép és még sok jó fotó a Cewén itt (rólam van nagyon jó, köszönet Krissz, és igazi "sárkányfűárus-vihogós" (Kriiiisssz!!!) ;)

Már most várom a következőt, remélem akkor olyanok is el tudnak majd jönni, akikkel most nem tudtam megismerkedni. 

Nem sokat fotóztam, az az igazság, egy párat azért mutatok:

Fotóséta

A szervezők, köszönet nekik érte: Florci, Rita, Toni

Megköszöntünk Krisssznek "mindent", fantasztikus közösség kovácsolódott a Cewe szárnyai alatt:

És végül, a heti kihívásra a Cewé-re csak határidő után lettem kész, de imádtam csinálni, sima újságnak indult a Krisssz által ajánlott Cinzia Loosemore template-tel, de aztán beletettem Lorie gyűrüs albumába, utána meg az egészet még megvariáltam az oldalon. Valaki épp kérdezte a talin, hogy te olyan sima oldalt nem is tudsz csinálni, hogy kép, izé-bigyó, ennyi? Hát úgy látszik tényleg nem :D Ezt a nagyítót már nagyon rég akartam így használni, innen jött az ötlet, hogy nagyobb oldalon, kisebb legyen maga az újság.

Az oldalam (nagyban rakom fel, hátha valaki el is akarja olvasni): 

Natali Designs: Ps. I love you
Lorie Davison különböző készleteiből ez-az
WA: Beszteri, Budaházi Brigitta

Template: Cinzia Loosemore

Az oldal egyben a scrapbook.hu kihívására is készült, Beszteri és Gigi fantasztikus wordartjai tökéletesen illettek az oldalhoz. 2008. január 8-ról gyűjtöttem pár jellemző hírt, plussz a BAK baba jellemzése került még az én újságomba Petra mellé (ez igazság szerint már korábban megvolt, még a scrapbook előtti időkről), a nosztalgiahullámom, úgy látszik, még kitart, lehet, hogy végre egy babaalbum készülődik neki? ;)

Kicsit hosszú lettem, most futok dolgozni ;) a fránya hétköznapok…