2010. december 4., szombat

Az én világom

Ígértem még két új oldalt, de nem nagyon jutottam ide, csak most...
Az én világomból már elég sok mindent láttatok, nagyon újat mondani nem is akartam most, talán nem is tudok ;) Az oldalam egyfajta összegzés, több régebbi oldalam is megjelenik rajta utalásképpen, épp azt hangsúlyozva, hogy bár ez az oldal kifejezetten szimbólumok használatára törekedett, hiszen ez volt a kihívás, én ettől függetlenül is használom ezeket szinte minden oldalamon, mert ahhoz, hogy jelentése, tartalma, üzenete legyen, számomra ez elengedhetetlen. Írtam már erről részletesen itt, most nem ismétlem újra.

Összegző jellege ellenére nem egy gondosan felépített, aprólékosan átgondolt és mérlegelt oldalra gondoltam, amikor készült ez a kép, amiről nem maradhat le semmi, ami számomra fontos, egy oldalon nem is tudnám mindezt megmutatni. Ez inkább egy pillanatfelvétel, egy szelet, egy hangulat, pár villanás a jelenkori érzéseimről, amik általában vissza-visszatérnek az oldalaimon;)

(még nem írtam össze a felhasznált készleteket :( )

És mivel az élet tényleg egy nagy utazás, néha elvetődünk fura helyekre is, amik talán elsőre idegenek, mégis azonosulni tudunk velük :D:



A havi kihívás a lustaság, illetve a restség megjelenítése volt, én most kicsit viccesebbre vettem a feladatot, de találtam egy másik kedvenc idézetet, talán ebből is lesz oldal egyszer:

 “Kétféle lustaság van: vízszintes és függőleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben; abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az időbe épít, a nagy messzeségbe. Aztán van a másik, a függőleges lustaság, mikor a nagy pillanat előtt maradunk lusták, mikor nem gondoljuk, mondjuk vagy cselekedjük azt, amit abban a pillanatban lehetne. Nem nyújtjuk ki kezünket valami után, amit megszerezhetnénk, különösebb fáradság nélkül, s később talán csak nagy áldozatokkal tudunk megszerezni, nem megyünk a telefonhoz, nem írjuk meg azt a levelet, vagy nem jegyezzük fel azt a gondolatot, rögtön, akkor, abban a pillanatban. Ez utóbbi fajta lustaság a veszedelmesebb. Ilyen elmulasztott, lustán elhanyagolt pillanatokon múlik az élet.”
 (Márai Sándor: Füves könyv – A lustaságról)
A készletet Celementine boltjában keressétek, fantasztikus, hozok még oldalt vele, az ötlet már megvan rég, meg a fotó is, csak időm van mostanában jóval kevesebb:

Tommy Town by Clementine Designs


5 megjegyzés:

kreatívhit írta...

Nagyon klassz oldalak születtek.A Márai idézet is a helyén van.A hátadon lévő ábrát nem tudtam sajna kivenni.

Tinci írta...

Mindkét oldal nagyon jól sikerült, van rajta látnivaló bőven!

Toni írta...

Nem hiszem, hogy nem tudsz újat mondani magadról! Szerintem fogsz még meglepni! Az oldalaid zseniálisak! A roncsderbis restség a szívemközepe :)

treza írta...

Jaj, hát nekem nagyon bejön ez a mixelt oldalad is, bár már ismertem őket külön-külön...de így egyben egészen más, személyesebb hatásúak. És naná, h fogsz tudni még újat mutatni nekünk :)
A restségről pl. a Márai-idézetet sose olvastam még, de nagyon igaz.

Tánczos Éva írta...

a junk-yard nagyon komoly..:) Kölcsönvettem a Márai idézetet, remélem nem bánod..:)