Nem akarok az első indulattól vezérelt szavakat, mert ez már bántó. Mert igenis, szeretem a teniszt, vannak is eredményeim is e téren, de ettől még marha jól pingpongozok. De hogy lett baseball ebből az egészből???
Én valahol középen vagyok, kicsit azt érzem oda is lettem állítva, mint fantasyt csináló, de nem netes fotóval dolgozó. De vagyunk többen, sokan, sokfélék:
Vannak fantasyt csinálók, akik netes fotókkal dolgoznak.
- És vannak fantasyt csinálók, akik van, hogy egyes képeknél netes fotóval dolgoznak, máskor meg nem.
- És vannak még netes fotókkal dolgozók, akik nem fantasyt csinálnak…
Az, hogy én saját fotókkal dolgozom, az az én döntésem. Tudatos, talán néha kicsit erőltetett is, mert van, hogy pózolok a kamerának. Mert számomra ez önkifejezés, amit magamon keresztül szeretnék közvetíteni. De ha valaki nem magán keresztül teszi ezt, az számomra nem kevesebb, van, hogy egyes oldalaknál kicsit „üresebb”, mert alapvetően kíváncsi vagyok a vászon mögött lévő emberre, fizikailag is, de ez csak szubjektív véleményem. Amihez mindenkinek joga van. De ha valaki egy közösségi oldalt szerkeszt, vezet, szívvel lélekkel, ahogy Gigi és Betsie teszi ezt a scrapbook.hu-n akkor ez nem ilyen egyszerű szerintem. A nem kommentelés, a csak egymásnak kommentelés, a csak scrapbook webáruházban történt termékeket felhasználó alkotások kommentelése is kifejezése a véleménynek. Ami még elfogadható is. Hiszen ez üzlet. Ó de mennyire az. És ez mennyire érezhető. Én még emlékszem, mennyire ugyanez volt a helyzet egyszer, máshol, és pont ez a csalódottség az, ami életre hívta ezt az új helyet, mindannyiunk nagy örömére. Mert igenis szeretek oda járni, egész a kezdetektől, sőt, már előtte is, emlékeztek még, lányok?
Szeretem, kötődöm hozzá, még ha sokszor olyanok is vannak a galériában, ami meg nekem nem tetszik. Szeretném ezentúl is feltölteni oda a képeimet. Mert kommentelnek ott nekem fontos emberek. Olyanok is, akik csak hagyományos oldalt készítenek, mégis szeretik, amit csinálok. Akik meg eddig nem tették, ezután se fogják.
Bár a tárhelyem betelt. Most olvasom a fórumon, hogy szabályozva lesz, még választ nem kaptam a bővítésre, így a további feltötlés ettől a döntéstől is függ.
Üzlet. Mint ahogy a CT is az. Ez sokaknak nem tetszik. Lenézik. Nekünk, akik benne vagyunk, közösség, kihívás, fejlődés és elismerés. Van, hogy határidő, van, hogy időre dolgozás. De ez nem mindenkit frusztrál és nem feltétlenül akadályozza a szabad alkotást. Nem tanfolyam és klubnap, hanem CT fórum, és GSO. És promóció. Nem "új termékek érkeztek a webáruházba" hírlevél, hanem "nézd csak milyen jó készlet, én ilyen szépet csináltam vele" típusú blogbejegyzés.
Más, mint a szó szoros értelmében vett scrapbook. Ez igaz. Mert fejlődik a digitális ága is. Csodálatos alkotókkal, csodálatos oldalakkal, technikákkal. Én jobb szeretem a digitális művészet, digital-art kifejezést, de nem hiszem, hogy nem fér meg egymás mellett egy színvonalas magyar galériában a kettő. Akartam linkelni képeket, galériákat, példákat, de minek is, aki egyet ért velem úgyis ismeri ezeket, aki meg nem, azt nem ezzel fogom meggyőzni. Minden elismerésem, aki lépést tart vele, aki újat hoz létre, aki humort visz bele, aki tökéletes minőséget produkál, aki megbotránkoztat, aki ámulatra késztet, aki gyönyörködtet, és még sorolhatnám. És nem hiszem, hogy ez csak egy szép kocka képeslap...
Van sok galéria. Magyar kevés. A nemzetközi helyeken is válogatunk, hova töltünk, hol érezzük jobban magunkat, hol találjuk meg a helyünket, nem kötelező magyar galériába tölteni. Ha egy galériának pedig felhasználási szabályai változnak, akkor elvárható, hogy mindezt nyíltan hozzák minden tag tudomására. Mert ez számomra eddig nem volt világos. Érezhető volt a tartozkódás ez irányba, de a két fős kiemelés szerintem már diszkrimináció. Mondom ezt úgy, hogy nincs netes képem. De ha holnap olyat töltenék? Rögtön jönne a levél? A következő mi lesz? Ha nincs komment az oldalon, köszönjük, nem kérjük?
A végére mégis dühös lettem… És indulatos… Talán bántó is.
Mert szívügyem...
10 megjegyzés:
Érzem magam emlegetve. Érzem hogy a dühöd miattam is szól, meg mások miatt is. Teljesen egyetértek veled, nagyon sajnálom hogy ennyire üzlet lett a scrap is. Persze mi is az üzlet részét csináljuk, hisz célom az hogy mások az oldalam miatt vegyenek meg egy készletet, ahogy én is felfigyelek másnál a készletre. És megveszem. De mi nyíltan vállaljuk ct munka. Üzlet. Amúgy én tollasozok . És jól. De teniszütőm nincs. Csak pingpong ütő. Meg tollas.
Judit, minden szavad arany, köszönöm, hogy megfogalmaztad!
Én is egyet értek minden szavaddal. És támogatom a ping-pongot és ezzel együtt az összes labdajátékot. Le a scrap szabályokkal - fejezze ki mindenki magát úgy ahogy szeretné, mi elfogadjuk és úgy szeretjük, ahogy van. Ha meg a gelériába nem kellenek, akkor megtaláljuk máshol őket.
Judit! Köszönöm, hogy leírtad a véleményed. Mivel engem személyesen érint, ezért hoztam azt a döntést, hogy nem töltök már oda. Bár nekem még volt tárhelyem, sok...
Az oldalaidat és fotóidat mindig is imádtam, és fogom is (lásd Pepe :)).
Hiányozni fog az a társaság és kommentek is. Akik nekem fontosak, azoknak úgyis követem a blogját, és más galériában is találkozunk.
Köszönöm még egyszer!
Tökéletesen egyetértek veled. Fogalmam sincs mi értelme van ilyen megkötéseket tenni. Szerintem a scrapbook elsősorban egy hobby, amiben az ember megvalósíthatja az elképzeléseit, bármi legyen az. És a többiek számára ez mindenképp inspiráló lehet. A technika, az elrendezés, és igen, akár a szuper stock fotó is, hiszen azon is lehet látni olyan trükköket, amit aztán ki lehet próbálni. Attól, hogy én nem használok stock fotót, még tetszhet egy ilyen oldal, és meríthetek belőle ötletet.
A következő az lesz, hogy CT munkákat sem lehet, hiszen az sem feltétlen saját életünkről és életeseményeinkről szól, és pl van, aki ugyanazt a fotót többször is használja, az is szabálytalannak minősülhet. Akkor mi a szabályos és megengedett?
Tárhely ügyben csak annyit tennék hozzá, hogy ma már nagyon olcsó a tárhely. Megnéztem, 2,45GB tárhelyet foglal el az a galéria, nálam asszem van vagy 60 GB, és nevetségesen olcsó.
Én személy szerint roppant utálom a korlátokat:( Kár, hogy ez történik, klassz kis közösség gyűlt ott össze.
Itt is mondom, aki akar, hozzám jöhet, hely van bőven.
Judit, lehet, hogy meglep, de egyetértek azokkal a dolgokkal, amiket írsz. Jól látod, és azt gondolom, hogy ha mást akarunk kihozni végkicsengésnek, akkor lehet mást is kihozni, de lehet azt is, amit mi szeretnénk. Én is köszönöm, amiket leírtál. Érdekes, ki tudtam olvasni a soraidból valami olyat, ami meg nekem okés. Nahát! (Nem Neked ironizálok.)
A tárhelybővítésed szerencsétlen módon jött ki, hogy elmaradt, bocs, de elfelejtettem. Természetesen nincs akadálya.
A mások által ide írt kommentekre inkább nem reagálok itt.
Judit, a fantasy oldalakat azért nem kommentálom, mert nem az én stílusom. Amikor megfog benne valami, akkor írtam számodra is kommentet. Amikor nem fog meg benne semmi, akkor azért nem írok, mert nem szívből jönne.
Azt nem értem, hogy miért zavar az benneteket, hogy hagyományos scrapbook hozzávalókat árulunk? Ez ennyire főben járó bűn lenne?
Nyugodtan cserélhetünk és kipróbálhatod milyen a helyemben lenni. Nem hiszem, hogy enélkül ítélkezhetnél.
A párhuzamot pedig szintén nem értem, mert mi nem zártunk ki senkit.
Drága Judit!! Kiestem egy kicsit a ritmusból, de erről a témáról tudod a véleményem, hiszen rengeteg órát eltöltöttünk már a kérdés analizálásával. Sajnálom, hogy megint felszínre került. Az éremnek két oldala van. És azt hiszem sokszor mi egy oldalon vagyunk. Ugye??????????????Pussssssssssssz.
Judit, még nem olvastam a mai nap 'eseményeit', de amiket írtál, jó volt olvasni, olyan frappánsan összeszedted a gondolataiMat :-) köszi érte
Én csak kapkodom a fejem, hogy mi is történt. Még csak most kerültem géphez, úgyhogy épp csak beleolvasgattam a történtekbe, aztán végigolvastam a te bejegyzésedet. Azért jó, hogy megfogalmaztad a gondolataidat.
Megjegyzés küldése